2014. szeptember 23., kedd

The legend of the nokia-box and the pure truth - part 5

A news came to light in the Hungarian media in March 2010 which shocked the whole country. This served the proof to the ones who criticize the Gyurcsány-government that the socialist-liberal administration is rotten to the core. This prejudice has been created successfully by the right-wing media.


Contradictions in the confessions of the accused of IV order

Before proceeding to the contradictions among the confessions of Zsolt Balogh I would like to draw the reader’s attention to an interesting event of the investigation. Before the arrest of Miklós Hagyó he indicated to the investigating authority on 11th May 2010 that he shall be at their disposal, he lives in his residency and gave all of his availabilities. In spite of this the police failed to interrogate Hagyó before his arrest of 14th May 2010.


Zsolt Balogh also offered his testimony to the investigating authority in the first half of October 2009 howver he was interrogation only in February 2010 firstly as witness and then as a suspect as stated in the letter dated on 8th April 2011 and addressed to the K.D. Marshall.




The investigators were not interested in the testimony of Ajtony Egervári, former CEO of C.C. Soft Ltd. who was rejected when he logged on the police to prove his claims since the police stated that there is no need for his testimony.

In this respect you should know the following: an important part of the facts of blackmail is that Hagyó got Balogh deliver the 15 Million forints or Balogh would be out of CC Soft Ltd. because of the improper statement on completion. Balogh stated in an interview in March 2010 that Hagyó personally pressed him for the sake of the statement on completion of the public information boards delivered by CC Soft Ltd. According to his allegations 40% of the hundred millions worth investment flew back to BKV as bribe. C.C. Soft Ltd. states that they carried out the implementation according to the contract and the leaders of BKV took over the public information system after checking it several times. Notwithstanding the statement of Balogh, C.C. Soft says that they did not give money to anyone.

Therefore, it can be observed that the volunteer witnesses, who did not support the accusation with their confession, were consistently rejected by the investigating authorities. The CEO of C.C. Soft Ltd. however was named as quasi perpetrator in the indictment although he was never interrogated.

Miklós Hagyó denied in his remarks the confession of Zsolt Balogh as he would have pressed Balogh to sign the statement on completion since he did not take part in the preparation, procuration or implementation of the public information system of HÉV furthermore he does not even know the CEO of CC Soft Ltd.

There are discrepancies among the several confession of Zsolt Balogh made in different time. They are a part of the testimony of the accused of IV order regarding the statement on completion of CC Soft Ltd.:
1. Zsolt Balogh said in his investigative statement: “I told Hagyó that although the work was fulfilled by C.C. Soft Ltd. and I witnessed that it works but the 30-days trial run had not expired so the completion could not have justified".

This is contradicted to the testimony and details of Zsolt Balogh’s following testimony: “I do not know why CC Soft could not perform the trouble-free 30-day trial run but the experts of the right expertise considered the completion as being able to the trial run and this is proven by the fact that this system runs in the Szentendre HÉV line in the present days". I asked the responsible technical professionals  and the answer I got from them was that the trial run has not yet completed but it works perfectly so I signed the statement on completion quietly".

2. Zsolt Balogh alleged the following in the Minutes of his interrogation of 14th February 2010: “I tell that this is the only completion signed  by me” This refers to the statement on completion of 6th December 2007 on the basis of which CC Soft Ltd. issued an invoice of gross HUF 47,520,000,-.

This contradicts Balogh’s statement of 16th March 2010 where he recognizes that not only the statement on completion of 6th December 2007 was signed by him but he signed several completions before and after this date moreover BKV concluded another contract with CC Soft Ltd in March 2008 for the sake of developing and installing a contract data base software:

“I signed the following revealed documents: 2007/41950. payroll, the invoice of 15th October 2007, the statement on completion of 15th October 2007 and the factoring contract between BKV-CC Soft-MKB Bank. I signed the following revealed documents: 2007/49.125. payroll, the invoice of 6th December 2007 and the statement on completion of 6th December 2007. I signed the following revealed documents: 2008/851 number of payroll, the invoice of 17th March 2008, the statement on completion of 17th March 2008 and the factoring contract between BKV-CC Soft-MKB Bank. I signed the following revealed documents: 2008/11.093 payroll, the invoice of 31st March 2008., the statement on completion of 17th March 2008 and the factoring contract between BKV-CC Soft-MKB Bank.

3. The accused of IV order testified the followings during his interrogation on 23rd August 2010:

,, ... was the main administrator of this tender. D.Z. was responsible for the publication of the tender. I as a team leader monitored ... work. I can't tell you ... who coordinated the ones who were invited to the tender. I found out that I have to deal with this tender that I received a notification signed by Mr. D. that I am the member of the tender committee. I then met the tender for the first time".

On the contrary, the Internal Control Board of BKV stated in its No. 2 report that the project manager was Zsolt Balogh.

4. Balogh in his statement made on 23rd August 2011 included the followings: “In my opinion C.C. Soft won the tender of the public information system highly guided. This can be gathered from colleagues’, bosses’ remarks". 

In contrast, he testified the followings on 16th March 2010:


“As I recall I got 4-5 company's offer at that time. I tell you that as far as I can remember the CC Soft’s offer was about 10% less than the second bid. The result of the evaluation of the tender was the C.C. Soft Ltd. won the job then they started the contracting process". All of this proves that this was a proper tender where the winning company provided the best and lowest price, which was selected on the basis of predetermined criterions and conditions.

5, The followings took place during the interrogation on 16th March 2010: “After the contract Egervári turned to me that he has technical problems and extra work needs to be done in order to complete. Egervári claimed that BKV’s tender was not correct and he was not informed that there is no connection with the security equipment". (…) The money for the extra work has to be paid to Hagyó".


Zsolt Balogh said in an interview to the Hungarian Nation daily on 6th March 2010 that “The winner company shall raise its fee and also extend the deadline in November 2007” (…) “...This is a common procedure that the most favorable offer wins formally but will always come these modifications with the raised price and the extended deadlines".


He took the following testimony on 23rd August 2011 at the prosecutor’s office:

At the same time, C.C., Soft did not calculate with the requirement that the security system needs a connection. When they started the job then they realized this but the company Thales asked 1,2 Billion forints for this software. There were 2-3 meetings accordingly. Then, quickly they fabricated a control board which connects to the CC Soft system to download the information. To do this they had to write a separate program, which caused the price increase and the amendment of the contract, this special program".

Miklós Hagyó pointed out in connection with the confession of the accused of IV order that the amendment of contract had nothing to do with the software connection set-up, the differenc in the price was caused only by the replacement of the displays and that this process was initiated in the late August 2007 when Balogh and Hagyó did not even know each other and the accused of IV order was not in the position of technical vice-general manager. This is also demonstrated by the e-mail of Zsolt Balogh addressed to CC Soft on 3rd September 2007".

6, Zsolt Balogh stated in his statement of 24th February 2010 the followings: Mr. Hagyó invited me to the City Hall and I was told to sign the completion of CC Soft”.

This contradicts the interview in the Hungarian Nation daily on 6th March 2010: "... the amendment however you need to do and the extra money has to be paid just before Christmas." In fact, however the amendment was performed on 3rd October.

On the 7th March 2010 (the next day) in his interview to the News TV he gave a different explanation: “I was informed at the end of autumn that there was a specific work and during the payment extra performance has to be calculated with.”
The accused of IV order said by making discrepancy between his previous when he says that in late November, early December Hagyó invited him to the City Hall and instructed him to pay the final invoice of CC Soft.”

7. On the 24th February 2010 Balogh took the following statement:
“The payment of C.C. Soft Ltd.’s invoice slipped through to 2008. I know this that when I was in the position of CEO … told me to go to the City Hall to Mr. Hagyó. After I sat down Hagyó told me that the work is progressing nicely in Szentendre".

This contradicts the fact that Zsolt Balogh was appointed on 9th February 2008 as CEO. The technical transfer and acceptance was held on 30th November..

In addition, there are several contradictions among the actions incorporated in the II point of the indictment and the investigative confessions concerning Synergon Plc. I would like to describe them in the followings.


Zsolt Balogh told the followings in his interrogation on 24th February 2010: ”Hagyó instructed me to take my tender to Ernő Mesterházy”. From this statement you may read out that Hagyó supported the appointment of Zsolt Balogh as CEO.

The accused of II order refused the above statement.
In addition, the above statement contradicts the testimony of the accused of IV order saying that: “ Previously I had order from Hagyó to support the appointment of Kocsis. I was not in the position to influence the appointment so I had to take a professional look at his application to filter out the possible errors or mistakes. 
Miklós Hagyó denied the above allegations of Balogh. He also drew attention to the testimonies of Balogh, which are in discrepancy to each other.

The accused of IV order stated in his interrogation on 30th Marc 2011:

I gave the money to Hagyó in Lelovics’s room and then I went back to Éva Horváth's office. Éva just asked me if it’s all right? I gave her a bypass answer like: Of course. And then I also left the place. He said that he wanted to run away from this situation that was the reason why he gave a bypass answer since I did not want to talk about this at all. I was ashamed and I am ashamed of this".

There is a discrepancy between the above confession  and the interview of the accused of IV order as follows: 
In spite of the above, he gave interviews to the wide public through TV channels and the most popular dailies, of which content was rejected in the court hearing by himself. 
It is difficult to figure out his motivations when he stand up in front of the public despite of the shame he felt that carries a severe moral burden and the risk of legal stigma.

3. In his statement during the investigation Balogh made the following statement in relation to blackmail of several occasions:Miklós Hagyó definitely said that if I don't give him that amount then they sew up my stockings at C.C. Soft due to the signing of the completion". 
This is entirely in conflict with the fact that they knew a lot about Zsolt Balogh’s participation in the whole project e.g. the preparation of the contract, the contractor's role in increasing the amount, the implementation…etc.

So all of this is a common knowledge and based on documents also acknowledged by the managerial and professional circles. Therefore, it is a fact that the disclosure of it was totally inappropriate to create fear in anybody. This is also demonstrated by the Internal Control Division of BKV report, which clearly sets out that: “Zsolt Balogh office manager and later general and technical deputy CEO was the manager and host of the case as from the tendering procedure thorough the amendments till the statements on completion".

4. In addition to the threat of deterrence, Zsolt Balogh said during the interrogations that Hagyó has kept him in constant fear by his dictatorial management style and felt that if he did not obey him his existence and life would be at risk. These confessions also refer to controversies. During one of the interrogations he said: 
“I was broken by the possibility that Hagyó may destroy my existence because of the signed CC Soft completion and moreover I felt that they could kill me at any time and this fear still persists".

This claim is entirely in contradiction with the fact that confessions also confirmed that Balogh ignored the CEO instructions several occasions and simply did not sign the received but treated unnecessary contracts:
“I tell you that when I saw the large quantities of contracts not related to the activity of BKV then I started to brake this process, I put them away". His next testimony also testifies that as an acting CEO had wide decision rights on most issues and decided independently:
“When I was appointed Deputy Chief Executive Officer, the Chief Executive decided about the top managers. There was a deputy person or any other leader who I sent away, S.L. deputy CEO, B.Gy. and others were sent away by me".

In addition, there was a misspeak, which also refers to the lack of fear. On this basis the accused of IV order testifies the followings: “I became tough since they flattered me again. And then I said that I've had enough of you I have completed all of your requests”. It is hard to imagine such a firm opposition if someone has a fear of dying.

During the confrontation with Hagyó of 4th September 2010, Balogh stated the followings in connection with the corruption of IT Outsourcing and Synergon: I did not manage the tenders. I simply cannot take part in the tender process. I basically rejected your request".

So if we summarize the contradictions of the confessions a question arises as to when and which Synergon contract are we talking about: the transport contract or the IT Outsourcing contract? It is not celar at all on the basis of the confessions that why Balogh concluded the contract: 1. The company won in public procurement and therefore the company was able to conclude a contract? 2. Did he concluded upon the instructions of Hagyó? 3. He signed it because it was in the signatory block and the necessary preparatory signatures were on it?

It could not have been managed to fix a date for the entering into a contract based on the statements.

6. From the investigative documents we may find it out that practically we are talking about the following contracts: 
The first one  is a big company transport of Microsoft products as of 30th June 2008. The contracting parties are the BKV as customer and Synergon as supplier. The entrepreneurial fee was HUF 289,969,000 Ft + VAT, the fulfillment’s deadline: the first 96 Million forints had to be paid until the 29th September with 60 days deadline. The second installment’s deadline was 31st January 2009 with the amount of HUF 193,969,000.

The second contract was the IT Outsourcing agreement. The date of the binding was the 19th  November 2008,  the customer was BKV Zrt., the service provider was Synergon. The fee stipulated by the parties was HUF32,987,952,387 Forints. The supplier was obliged to complete the service in 10 years as from the date of signing. The contract was signed by István Kocsis on BKV’s side and L.M. on Synergon’s side. 
There is also a third contract, which was concluded during the governance of István Tarlós, on 17th October 2010 where BKV is the principal and Synergon is the supplier. The fee is HUF 6,975,783,280 so altogether this is a 7 Billion contract.

This means the followings according to the confessions. Zsolt Balogh did not objected to sign the contract dated 30th June 2008 since he was afraid of the consequences but on the contrary he was brave enough to object against the signing of the HUF 33 Billion IT Outsourcing contract and no retaliate reached him. Another shortcoming of the investigation is that collecting the tender and other documents of the procurement is missing for for unknown reasons.

7. The Minutes of the confrontation between Balogh and Hagyó says the followings:
The acting prosecutor questions: "Mr. Balogh noted that during a conversation there has been an information in respect of excluding a participant from the tender. I ask you to comment on it in details. Which company’s which tender was that? Answer: You asked me Miklós to find only Synergon proper to the tender conditions and so to exclude the other company. I asked for, I think, two days due to the fact that I was not involved in the tendering and so I basically refused your request.”

To the contrary, BKV’s statement of 19th November 2008 says that Hagyó played no positive or negative role in the IT Outsourcing contract. This communication reports that the Board of Directors decided on the contract as a result of a procurement, in which 17 companies submitted a letter of intent and Synergon became the winner as the one who submitted the best offer. Basically this tender gave the BKV 3 Billion overall savings in 10 years if you examine the extra works, the higher quality of the service level and the extended payment periods.

8. The accused of IV order testified differently during the interrogations on the reason of the money take-over: 
He alleged the expressed instruction of Hagyó once then he stated that the money served the purpose of supporting a nursing house and in another way Balogh said that Hagyó did not informed him about the purpose of the money. He alleged in an interview of 7th March 2010 to the Hír TV that the money was required to finance political parties. There are differences in the amounts of the money as well, sometimes he talks about 30 Million then changes to 70 Million. All-in-all the amount of the money, the purpose and the way of the money is never clear in his testimonies.

9. The accused of IV order says differently in his several confessions: Zsolt Balogh indicates the original source of the money in the person of L.M. CEO of Synergon in all cases however he describes the story in different ways and circumstances.

By contrast, he alleged in an interview of 6th March 2010 to the HÍR TV that the managers of BKV collected the money to Hagyó. They were already aware of the fact that I deliver the money.

So the confessions of the accused of IV order contradict to each other as when and under which circumstances, in which order, where and with what content it has been undertaken by L.M. that he gave the money to Hagyó.

There is a statement of Balogh where he alleged that during their second meeting after the meeting in a café, in late June 2008 L. offered him 15 Million to hand over in favor of Hagyó given by the CEO of Synergon. 

The testimony of the accused of IV order on 23rd August 2010 contains that L. suggested him during their meeting in the office of the accused of IV order that he would give a royalty to Balogh who bypassed the answer. And then a week after he said in the café that the money has to be given to Hagyó while L. was hesitating and then he decided to continue.

If we take all the relevant information into account e.g. time-line of the events, dates of the contracts and dates of other events, it becomes evident that this line of the events excludes each other and the story could not happened in this way: 

Putting the details together you may find the following time-line: the first date is the 30th June, Monday. Then Balogh and L.M. met during the next week. According to his confession he did not accept the money at this time.  After this he was thinking for a week when he asked his secretary to arrange another meeting with L.M. This meeting was held in the week commencing as of 7th July 2008. Miklós Hagyó went on a hike on 10th July 2008 by train to Szombathely then changed to bus to Velem where the hike was started on the next day. According to the testimony of the accused of IV order Hagyó met Balogh on 17th July 2008. Consequently it is impossible that someone gave Hagyó 15 Million forints till 10th July 2008.

Eight reports have been made by the police and each of them examined the period between 1st January 2007 to 1st February 2010. It is obvious from these reports that no money transfer was made in 2007 between Synergon and BKV , there was only one such transfer in 2008 which you can find in the report of 1st April referred by Hagyó.

According to a police report dated 1st April the following bank transfers were made between Synergon and BKV during the period of 1st January 2007 and 1st February 2010: transfer from BKV’s account on 12th September 2008 (HUF 117,504,000 IT-service), second transfer on 3rd February 2009 (HUF 237,418,056 IT-service). These amounts however entirely correspond to the contracts. The report also deals with the way of the money and in this course neither Zsolt Balogh nor the 15 Million is listed.

Summarizing the above it can be stated that the CEO of Synergon could have paid the 15 Million to Hagyó only if BKV fulfilled its obligation upon their contract. According to his statement the first 15 Million was taken over during the hike in the lake of Hévíz. It is strange that the first transfer was in 12th September 2008 two months later than the alleged takeover of the 15 Million. 

The accused of IV order says differently:

The first confession did not mention the time and circumstances of the confirmation of the takeover. You can only read in the Minutes that it happened during a personal meeting.

In the next confession you can read that Hagyó confirmed in the lake of Hévíz that he received the money.

In addition, all the above statements are also questioned by the confession of 23rd August 2010. They are about that the accused of IV order when he was no longer appointed CEO, met with L.M. who allegedly informed him that it was not he who forwarded the first amount to Hagyó but a third person. 

All contents of this confession have absolutely no rationality so this in itself is against the authenticity of the confession as the aforementioned conversation took place almost a year after than Hagyó allegedly acknowledged the receipt of the money in the lake of Hévíz.

There is no reasonable explanation why the accused of IV order confessed that the felt that he had to pay the amount in question in 2009. He said illogically that his mandate lasted for 30 days but Hagyó told him to prolong this period. I wanted someone else to be the CEO after this 30 days to avoid further payments but after I resigned I had to give him this money since he threatened me with the CC Soft contracts.

The contradictions are presented in the Minutes of 14th September 2010: For detective's question: Why did not Zsolt Balogh refused the handover of the amount in 2009 since he was no longer CEO to the BKV? Answer: I did not deny the handover of this amount since as I indicated before I feared him and I believed that under István Kocsis CEO it would not be easy to blackmail me with the public information board of Szentendre. The fact that this case came to sunlight and that Szentendre-case comes to the knowledge of the Board of Directors or the Supervisory Board – you fluttered this with me. I had to do the same in 2009."

The veracity of these claims is strongly questioned by the following facts: a compelling documentary evidence exists that Péter Takács sent an e-mail to … on 19th September 2008 on the status of the public information system. The mail was sent also to N.G., T.P., Zsolt Balogh and Sándor Futó who was the chief advisor for coordination of the Chairman of the Board of Directors. Therefore it is slightly possible that any information may have been disclosed to the Board of Directors regarding the public information system of Szentendre, 2009. Disclosing or envisaging a fact that is known by the entitled and authorized persons cannot be intimidating so no one can start to commit a serious crime upon it. So according to the minutes during the fall in 2008 more than 3 dozen BKV-employee and the whole management was aware of this fact. The director of the legal department worked 3 times on this case in 2008 and other 4 persons were also aware of its existence. So how could you intimidate anyone with that the Board of Directors got to know this in 2009?

18., The investigation reports contain a number of inconsistencies in respect of the consequences of the second alleged transfer of 15 Million forints: Due to the confession of 24th February 2010 L. met the accused of IV order in a café where he showed him the money that was put in the Nokia-box in a white bag. Then Zsolt Balogh took the bag from L. in the garage of the City Hall and he gave the money to Miklós Hagyó in L.O.’s office. Due to his allegation Hagyó took the bag but did not check its content. 

The confession of 16th March 2010 however does not contain that L. showed the money in the café. But it does contain the fact not mentioned previously that both of them went to the garage of the City Hall by car where they stopped next to each other and Balogh without having get in the car of L. took the money, which he gave Hagyó in his office. Due to his allegation Hagyó took the bag but did not check its content.


Due to his confession of 23rd August 2010 L. did not show the money but explained in details the amount. The bag was not taken by Balogh from L.’s car but first he sat next to L. and took the bag and all of this happened in the street instead of a garage. After Balogh sat in his car both of the cars were started and L. was following Balogh until Madách-square. Józsi – professional driver of Balogh – came to the picture as a new witness of all of the above. Another new element in his 10th testimony is that Hagyó took the bag and opened the box and checked its content. 

End of part 5..
See more: http://hagyomiklos.com/en/content/legend-nokia-box-and-pure-truth


A Nokiás doboz legendája és a valóság - ötödik rész

Ellentmondások a IV. rendű vádlott vallomásaiban


Mielőtt rátérnék Balogh Zsolt különböző alkalommal tett terhelti vallomásai közötti ellentmondásokra, a nyomozás egy érdekes mozzanatára szeretném felhívni a figyelmet. Hagyó Miklós őrizetbe vétele előtt, 2010. május 11-én ügyvédjén keresztül jelezte a nyomozó hatóságnak, hogy bármikor a rendelkezésükre áll, a lakóhelyén tartózkodik, és ennek megfelelően valamennyi elérhetőségét megadta. Ennek ellenére 2010. május 14-ig, országos sajtónyilvánosság előtt zajló letartóztatásáig a rendőrség nem élt Hagyó kihallgatásának lehetőségével.


A nyomozó hatóság számára Balogh Zsolt is felajánlotta vallomását már 2009. október első felében, viszont őt csak 2010. februárjában hallgatták ki tanúként, majd gyanúsítottként, ahogy az a levél tanúskodik róla, amelyet Balogh Zsolt 2011. április 8-án K.D. ügyészségi nyomozónak írt.


Szintén nem voltak kíváncsiak a nyomozók Egervári Ajtonynak, a C.C. Soft Kft. egykori ügyvezető igazgatójának tanúvallomására sem, aki – az Origo.hu internetes portálnak tett nyilatkozata szerint – amikor jelentkezett a rendőrségen, hogy igazát bizonyítsa, azzal utasították el, hogy az ügy akkori állása szerint nincs szükség a vallomására. 


Ezzel kapcsolatban tudni kell a következőt: A vádbeli zsarolás tényállásának fontos részét képezi az, hogy Balogh vallomása szerint Hagyó Miklós őt azzal vette rá az évi 15 millió forint átadására, hogy ellehetetlenítéssel fenyegette meg őt a CC Soft Kft. szabálytalan teljesítésigazolása miatt. Balogh a nagy visszhangot kiváltó, 2010 márciusában adott interjúban is azt állította, hogy Hagyó Miklós személyesen gyakorolt rá nyomást a C.C. Soft által kifejlesztett utastájékoztató rendszer teljesítésigazolása érdekében. Állítása szerint a százmilliós értékű beruházás mintegy 40 %-a kenőpénzként folyt vissza a BKV-hoz. A C.C. Soft Kft. vezetője szerint viszont mindent a szerződésnek megfelelően végeztek, és a BKV vezetői többszöri ellenőrzés után vették át tőlük az utóbb hibásnak nyilvánított utastájékoztató rendszert. Balogh állításaiban foglaltakkal szemben a C.C. Soft igazgatója szerint nem adtak pénzt senkinek.


Tehát megfigyelhető, hogy az olyan önként jelentkező tanúkat, akik nem a vádat alátámasztó vallomással tudtak volna szolgálni, a nyomozó hatóságok következetesen elutasították. A C.C. Soft Kft. ügyvezetőjét pedig annak ellenére, hogy soha, semmilyen minőségben nem hallgatták meg, a vádirat 1/A. 14. vádpontjában már kvázi elkövetőként nevezik meg. 


Hagyó Miklós a Balogh Zsolt vallomására a Kecskeméti Törvényszéken, 2012. október 25-én tett észrevételében cáfolta, hogy nyomást gyakorolt volna Baloghra a teljesítésigazolás aláírása érdekében, hiszen ő a HÉV utastájékoztató rendszerének kiépítésével foglalkozó projekt megvalósítása során sem az előkészítés, sem a pályáztatás, sem a C.C. Soft Kft.-vel való szerződéskötés folyamatában nem vett részt, sőt arról tudomása sem volt, a C.C. Soft vezetőjét pedig nem is ismeri.


Balogh Zsolt különböző alkalommal tett vallomásai között számos ellentmondás fedezhető fel. Ezek egy része a IV. rendű vádlottnak a CC Soft Kft. teljesítésigazolására vonatkozó gyanúsítotti vallomásaiban található: 

1., Balogh Zsolt a következőt jelentette ki nyomozati vallomásában: ,,Én mondtam Hagyónak, hogy bár a munkát a C.C. Soft Kft. elvégezte, én is láttam, hogy működik, erről nekem a HÉV vezetői beszámoltak, de nem telt el a 30 napos próbaüzem, így nem igazolható le a teljesítés.”

Ezzel ellentmondanak Balogh Zsolt vallomásának következő részletei:

,,Azt nem tudom, hogy miért nem tudott a C.C. Soft 30 napos hibamentes próbaüzemet produkálni, de a megfelelő szakterület vezetői a C.C. Soft teljesítését próbaüzemre alkalmasnak tartották, ezt bizonyítja, hogy a mai napig ez a rendszer üzemel a szentendrei HÉV vonalán.”
,,Én a felelős műszaki szakembereket megkérdeztem, és tőlük az a választ kaptam, hogy még nem fejeződött be a próbaüzem, de tökéletesen működik, ezért a rendszer működése szempontjából nyugodtan írtam alá annak teljesítési igazolását.”

2., Balogh Zsolt 2010. február 24-én történt kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben a következő szerepel: ,,Elmondom, hogy ez volt az egyetlen teljesítés, amit én igazoltam le.”

Ez a 2007. december 6-án történt teljesítésigazolásra vonatkozik, amely alapján a C.C. Soft Kft. által kibocsátott végszámla benyújtásra került bruttó 47.520.000,- Ft értékben.

Ennek ellentmond Balogh 2010. március 16-i folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv 4. oldalán található nyilatkozata, ahol elismeri, hogy nem csak a 2007. december 6-i teljesítésigazolást volt az egyetlen, amelyet aláírt, hanem ezt megelőzően és ezt követően is több teljesítést igazolt vissza, valamint 2008 márciusában a BKV egy újabb szerződést kötött a C.C. Soft Kft.-vel egy szerződés nyilvántartási szoftver kifejlesztésére és telepítésére: 


,,Az elém tárt 2007/41950. számú számfejtési ívvel, a 2007. október 15-én kelt számlával, a 2007. október 15. napján kelt teljesítési igazolással és a 2007. október 18. napján kelt BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2007/49.125. számú számfejtési ívvel, a 2007. december 6-án kelt december 6-án kelt számlával és a 2007. december 6-án kelt teljesítési igazolással kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2008/851. számú számfejtési ívvel, a 2008. március 17-én kelt számlával és a 2008. március 17-én kelt BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2008/11.093 számú számfejtési ívvel, a 2008. március 31-én kelt számlával, a 2008. március 17. napján kelt teljesítési igazolással és a 2008. március 31-én kelt, a BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá.


3., A IV. rendű vádlott 2010. augusztus 23-án történt kihallgatása során a következőket vallotta: 


,,…volt az ügyintézője ennek a pályázatnak. A pályázat kiírásáért D.Z. volt a felelős vezető. Én mint csoportvezető felügyeltem … munkáját. Azt sem tudom megmondani, hogy … kivel egyeztetett a pályázatra meghívottakkal kapcsolatban. Én azt úgy tudtam meg, hogy ezzel a pályázattal foglalkoznom kell, hogy D. úr szignálásával kaptam egy értesítést, hogy a pályázatot elbíráló bizottságnak a tagja vagyok. Én ekkor találkoztam először magával a pályázattal is.”


Ezzel szemben a BKV Belső Kontroll Igazgatóság 2. számú jelentése azt állapította meg, hogy a projekt lebonyolításának lebonyolítója, irányítója Balogh Zsolt volt.


4., Balogh 2011. augusztus 23-án tett vallomásában a következő kijelentés szerepel:

,,Véleményem szerint a C.C. Soft az utastájékoztató rendszerre kiírt pályázaton erősen irányítottan nyert. Ezt a kollégáim, főnökeim megjegyzéseiből szűrtem le.”

Ezzel szemben 2010. március 16-án még a következőket vallotta:

,,Úgy emlékszem, 4-5 cég ajánlatát kaptam meg akkoriban. Kérdésre elmondom, hogy emlékezetem szerint a C.C. Soft ajánlata kb. 10 %-kal kedvezőbb volt a 2. helyezett cég ajánlatától. A pályázat értékelésének eredménye az volt, hogy a C.C. Soft Kft. nyerte meg a munkát, ekkor elindult a szerződéskötési folyamat.” Mindez azt bizonyítja, hogy ez egy szabályszerű pályázat volt, ahol a BKV számára legkedvezőbb, legalacsonyabb árat tartalmazó pályázatot benyújtó cég nyert, amelyet előre meghatározott szempontok és pályázati feltételek alapján választottak ki.

5., A 2010. március 16-án történt kihallgatás során a következők hangzottak el:

,,A szerződést követően megkeresett engem Egervári azzal, hogy műszaki problémái vannak és többletmunkát kell kiépítenünk a teljesítés érdekében. Egervári arra hivatkozott, hogy nem volt korrekt a BKV kiírása és nem tájékoztatták arról, hogy nincs kapcsolat a biztosító berendezéssel.” (…) ,,A többletmunkáért kifizetett összeget Hagyó Miklós részére kell kifizetni.”

Balogh Zsoltnak a Magyar Nemzetnek, a 2010 március 6-án vele készült interjúban ezzel szemben a következőket nyilatkozta:

,,2007 novemberében az informatikai beruházással kapcsolatban a győztes cég majd jelentősen árat fog emelni és a pályázati határidőt is kitolja.” (…) ,,… ez egy bevett eljárás lehet, hogy az e fajta pályázatok formailag a legkedvezőbb ajánlattal nyernek, de utóbb mindig jönnek ezek a módosítások, a megemelt árakkal és a határidőkkel való bűvészkedéssel.”

2011. augusztus 23-án, az ügyészségen pedig a következő vallomást tette:


,,A C.C. Soft ugyanakkor nem számolt azzal, és ezt a BKV műszaki szakemberei el is hallgatták a pályázat alatt, hogy a biztonsági rendszerhez kell hozzáférésnek lennie. Amikor elkezdődött a munka, akkor jöttek rá erre a C.C. Soft emberei, de a Thales cég 1,2 milliárd forintot kért a szoftverért. Erről egyébként az összes érintett részvétele mellett legalább 2-3 tárgyalás is lefolyt. Amikor ezt nem kapta meg, a Thales elkészítette a biztonsági rendszert és lezárta. Ehhez még a BKV műszaki szakembereinek se volt hozzáférése és szembesültek azzal a ténnyel, hogy nincs vezérlőpult a HÉV-ek irányításához. Ekkor gyorsan összefabrikáltak egyet, ehhez kapcsolódott egy szálon a C.C. Soft rendszere, hogy onnan vegye le az információkat. Ehhez kellett egy külön programot írni, ez okozta a szerződésmódosítást és az áremelkedést, ez a külön program.”


Hagyó Miklós a IV. rendű vádlott vallomására tett észrevételében rávilágított arra, hogy a szerződésmódosításnak a szoftver-kapcsolat kiépítéséhez semmilyen köze nem volt, az árkülönbséget egyedül a kijelzők cseréje okozta, valamint arra, hogy ez a folyamat már 2007 augusztusában, szeptemberének elején, tehát már akkor elkezdődött, amikor Hagyó és Balogh még nem is ismerték egymást, és a IV. rendű vádlott még nem volt műszaki vezérigazgató-helyettes. Ezt az is bizonyítja, hogy 2007. szeptember 3-án Balogh Zsolt már egy elkötelezettséget vállaló, visszaigazoló e-mailt küldött ezzel kapcsolatba a C.C. Soft számára.”


6., 2010. február 24-én tett vallomásában Balogh Zsolt a következőket nyilatkozta:

,,Hagyó úr áthívott a városházára és ott közölte, hogy igazoljam le a C.C. Soft teljesítését.”

Ezzel ellentmond a 2010. március 6-án, a Magyar Nemzetnek adott interjúban tett nyilatkozata, mely szerint: 

,,… a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni, és a többletpénz teljes összegét ki kell fizetni, mégpedig Karácsony előtt.” Valójában viszont már október 3-án megtörtént ez a szerződésmódosítás.

2010. március 7-én (azaz másnap) a Hír TV-nek adott nyilatkozatában viszont már ettől eltérő adat szerepel: 

,,Ősz végén kerestek meg azzal, hogy van egy adott munka és ennek a munkának a kifizetése során többletteljesítményt kell elszámolni.”
A IV. rendű vádlott a 2010. március 16-i kihallgatáson már mindkét, egymástól is különböző, korábban megjelölt időponttól eltér, amikor azt mondja, hogy 2007. november végén, december elején Hagyó őt behívatta a városházára, és utasította arra – szemben a teljesítésigazolásban foglaltakkal – hogy ki kell fizetni a C.C. Soft végszámláját.

7., 2010. február 24-én Balogh a következő vallomást tette:

,,A C.C. Soft Kft. számlájának a kifizetése átcsúszott 2008-ra. Ezt onnan tudom, hogy már megbízott vezérigazgatóságom idején … úr szólt nekem, hogy menjek át a városházára Hagyó úrhoz. Miután leültem, Hagyó mondta nekem, hogy szépen halad a szentendrei munka.”

Ennek ellentmond az a tény, hogy Balogh Zsoltot 2008. február 9-én nevezték ki megbízott vezérigazgatóvá. A műszaki átadás-átvételre pedig már 2007. november 30-án sor került.


Mindezek mellett Balogh Zsoltnak a II. vádpont lényegi részét képező cselekményekre, illetve a Synergon Nyrt.-re vonatkozó nyomozati vallomásaiban is számos ellentmondás található. A következőkben ezeket szeretném ismertetni.


Balogh Zsolt a 2010. február 24-i gyanúsítotti kihallgatásán a következő vallomást tette: ,,Hagyó üvöltve arra utasított engem, hogy Mesterházy Ernőnek vigyem át a pályázatomat.” Ebből a kijelentésből arra lehet következtetni, hogy Hagyó Balogh Zsolt vezérigazgatói kinevezését támogatta. 


A II. rendű vádlott, Mesterházy Ernő nyomozati vallomásaiban ezzel szemben cáfolta az előbbi állítást. 
Emellett a fenti kijelentéssel ellentmond a IV. rendű vádlottnak egy másik alkalommal, 2010. július 6-án tett vallomása, melyben ez hangzott el: ,,Korábban én Hagyó úrtól még olyan utasítást kaptam, hogy támogassam Kocsis úr kinevezését. Nekem magába a kinevezésbe nem volt beleszólásom, ez arról szólt, hogy szakmailag meg kellett néznem az ő pályázatát, még mielőtt beadta volna, hogy az esetleges hibákat, félreértéseket kiszűrjem.
Hagyó Miklós a IV. rendű vádlott vallomására tett észrevételében határozottan tagadta, hogy Balogh Zsoltot akár Kocsis pályázatában való segítségnyújtásra, akár arra utasította, illetve kérte volna, hogy saját pályázatát vigye át Mesterházy Ernőhöz. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy Balogh két alkalommal tett vallomása ellentmond egymásnak.

2., A 2011. március 30-án történt kihallgatáson a IV. rendű vádlott a következőket állította:


,,Lelovics szobájában átadtam a pénzt Hagyónak, majd visszamentem Horváth Éva irodájába. Éva csak annyit kérdezett tőlem, hogy: Minden rendben? Én valami kitérő választ adtam, talán azt, hogy: Persze. Majd én is eljöttem. Elöljáró: Nyilatkozzon, hogy miért adott Horváth Éva kérdésére kitérő választ, hiszen mint mondta, Horváth Éva többször is figyelmeztette, sőt utasította arra, hogy Hagyó Miklósnak a 15 millió forintot át kell adnia. Gyanúsított: Mert menekülni akartam az egészből. Egyszerűen nem akartam erről beszélni sem. Szégyelltem és szégyellem a mai napig, hogy idáig csúsztam.”


Ellentmondás fedezhető fel az előbbi vallomás és a IV. rendű vádlottnak a média számára tett nyilatkozatai között: Annak ellenére, hogy a nyomozás során tett fenti vallomása szerint mély szégyenérzet töltötte el a tettei miatt. Ennek ellenére önként állt a legszélesebb nyilvánosság elé, és egy országos napilapban, valamint egy TV-csatorna esti műsorában adott interjúban olyan kijelentéseket tett, amelyek valóságtartalmát a bírósági tárgyaláson már saját maga cáfolta meg. Ha figyelembe vesszük a kihallgatásának körülményeire vonatkozó állításait, a bíróságon tett vallomásait, akkor bizonyos szempontból, elsősorban lélektanilag érthetőnek tekinthetjük magatartását. Ezzel szemben nehéz rájönni, hogy vajon mi motiválhatta őt arra, hogy erős szégyenérzete ellenére vállalja a nyilvános vallomással járó rendkívül súlyos lelki terhet, amely az erkölcsi és jogi megbélyegzés veszélyét hordozza magában.


3., Balogh nyomozati vallomásában a tényállásban szereplő zsarolással kapcsolatban több alkalommal a következő kijelentést tette: ,,Hagyó Miklós határozottan azt mondta, hogy ha nem adom át neki ezt az összeget, akkor ellehetetlenítenek a C.C. Soft 2007. év végi teljesítésigazolásának aláírása miatt.”

Ezzel teljes mértékben ellentmond az tény, hogy Balogh Zsoltnak az egész projekt vezetésében, tehát a szerződéskötés előkészítésében, lebonyolításában, a vállalási összeg emelésében betöltött szerepéről nagyon sokan tudtak, éppen úgy, ahogy arról sem, hogy a C.C. Soft Kft. 2007. december 6-án kelt teljesítési igazolását ő írta alá. 

Tehát mindez okiratokkal is bizonyíthatóan köztudomású, közismert tény volt vezetői és szakmai körökben. Ezért ez egy olyan tény, amelynek a nyilvánosságra hozatala teljesen alkalmatlan arra, hogy a bárkiben is a legkisebb félelmet keltse. Ezt bizonyítja a BKV Belső Kontroll Igazgatóságának 2. számú vizsgálatáról készült jelentés is, amely egyértelműen rögzíti, hogy: ,,A projekt lebonyolításának ügyintézője, gazdája az igény jelentkezésétől, a versenyeztetésen, a szerződésen és a szerződésmódosításon át a teljesítés igazolásáig és a számlák kifizetésének engedélyezéséig Balogh Zsolt beruházás lebonyolító irodavezető, a későbbiekben beruházási főosztályvezető, majd műszaki vezérigazgató helyettes, illetve általános és műszaki vezérigazgató helyettes volt.”


4., Az ellehetetlenítéssel való fenyegetés mellett Balogh Zsolt nyomozati szakaszban tett vallomásaiban több alakalommal tett arra utaló kijelentéseket, melyek szerint Hagyó Miklós ellentmondást nem tűrő, diktatórikus vezetési stílusával őt állandó félelemben tartotta, és úgy érezte, hogy ha nem engedelmeskedik neki, akkor nem csak az egzisztenciája kerül veszélybe, hanem az élete is. Az erre utaló vallomásai között szintén több ellentmondás található. Az egyik kihallgatása alkalmával az alábbiakat vallotta:

,,Engem megtört az, hogy egyrészt egzisztenciálisan tönkre tehet Hagyó az aláírt C.C Soft teljesítés miatt, míg másrész komoly félelmet éreztem aziránt, hogy bármikor megölhetnek és ez a félelem a mai napig is fennáll.”

Ezzel az állítással teljes mértékben ellentmond az a tény, – amit vallomásai is igazolnak – hogy Balogh több alkalommal is figyelmen kívül hagyta a vezetői utasításokat, és a hozzá küldött, de általa szükségtelennek tartott szerződéseket egyszerűen nem írta alá:

,,Elmondom, hogy amikor láttam, hogy nagy mennyiségben kerülnek elém a BKV alaptevékenységéhez nem kapcsolódó szerződések, akkor direkt fékezni kezdtem, félreraktam.” A következő vallomása is arról tanúskodik, hogy ő, mint megbízott vezérigazgató széleskörű döntési jogosultsággal rendelkezett, a legtöbb kérdésben önállóan döntött: ,,Amikor én voltam a megbízott vezérigazgató, akkor is a vezérigazgató döntött a felső vezetőkről. Volt olyan helyettesem vagy más vezető, akiket én küldtem el a vállalattól, S.L. vezérigazgató helyettest, B.Gy.-t és másokat is én küldtem el.” 

Balogh nyomozati vallomásában emellett található egy elszólás, amely szintén a félelem hiányára utal. Ennek alapján a IV. rendű vádlott ,,a csendőr kalapjá”-nak nevezett Horváth Évával és Hagyóval való beszélgetéséről a következőket vallotta: ,,Én bekeményítettem, mert engem hitegettek már megint. És akkor azt mondtam, hogy ebből elegem van, én eddig teljesítettem minden kéréseteket.” Az ilyen határozott szembeszegülés nehezen képzelhető el akkor, ha valakinek ,,halálfélelme van” felettesével szemben.


A 2010. szeptember 4-én lezajlott, Hagyó Miklóssal való szembesítés során Balogh a Synergonnal fennálló szerződéses viszonyhoz kapcsolódó, és az IT Outsourcing szerződésre vonatkozó befolyásolási kísérletről a következőt állította: ,,Operatívan én nem foglalkoztam a tenderezéssel. Én azt válaszoltam neked, hogy nem lehetséges a közreműködésem a közbeszerzésben. Lényegében elutasítottam a kérésedet.”


Tehát ha a szerződéskötésre vonatkozó vallomások ellentmondásait összegezzük, felmerül a kérdés, hogy mikor, melyik Synergon-szerződésről van szó: a szállítási szerződésről vagy az IT Outsourcing megállapodásról? A vallomások alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy Balogh miért kötötte meg a szerződést: 1. Állami közbeszerzésen nyert a cég, ezért lehetett vele szerződést kötni? 2. Hagyó Miklós utasítására kötötte meg? 3. Azért írta alá, mert benne volt az aláíró tömbben, és a szükséges előkészítő aláírások rajta voltak? 


A vallomások alapján a szerződéskötés dátumát sem sikerült megállapítani. 


6., A nyomozati iratokból megtudhatjuk, hogy lényegében a következő szerződésekről van szó:

Az első a Microsoft termékek Microsoft nagyvállalati szerződés keretében történő szállítására vonatkozó szerződés, amely szerződés megkötésének 2008. június 30. A szerződő felek a BKV, mint megrendelő, a szállító pedig a Synergon Rt. A felek által kikötött díj 289. 969.000 Ft + Áfa, a teljesítési határidő: az első 96 millió forint 2008. június 30. napjától, tehát a szerződés aláírásának napjától szeptember 29-éig kell, hogy kifizetésre kerüljön, itt a szerződés szerinti fizetési határidő 60 nap volt az első részlet tekintetében. A második részlet 193.969.000 Ft, ezt 2008. június 30-ától 2009. január 31-ig kellett kifizetni. 

A második szerződés az IT Outsourcing megállapodás. A megkötés dátuma 2008. november 19. napja, megrendelő a BKV Zrt., szolgáltató a Synergon Nyrt. A felek által kikötött díj 32.987.952.387 Ft. A szolgáltatás nyújtásának a megrendeléstől számított időpontja 10 év, aláírta a BKV részéről Dr. Kocsis István, Synergon részéről és L. M. 

Van egy harmadik szerződés is, amely már Tarlós István főpolgármester úr ideje alatt köttetett, ez 2010. október 17-én, megrendelő a BKV Zrt., szállító a Synergon Rendszerintegrátor Kft., ez egy 6.975.783.280 Ft-os szerződés, tehát közel 7 milliárdos szerződés.

Mindez a nyomozati vallomásokban foglaltak szerint a következőket jelenti. Balogh Zsolt a 300 millió forint értékű, egyébként állami szinten lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján 2008. június 30. napján megkötött szerződés aláírását nem tagadta meg, mert félt annak következményeitől, ezzel szemben a 33 milliárd forint értékű IT Outsourcing szerződés esetében ellent mert állni Hagyó Miklósnak és elutasította a kérését, és emiatt egyébként a későbbiekben semmilyen retorzió sem érte őt. A nyomozati anyag újabb hiányossága, hogy az elmúlt két és fél alatt a hivatkozott közbeszerzési pályázat előkészítésére és lebonyolítására, valamint az utóéletére vonatkozó dokumentumok beszerzése ismeretlen okból elmaradt.


7., A Balogh és Hagyó közötti szembesítésről 2010. szeptember 14-én történt készült jegyzőkönyv a következőket rögzíti: 

„Eljáró ügyész kérdése: Balogh úr említést tett arról, hogy egyik folyosói beszélgetésük alkalmával egy informatikai tenderrel kapcsolatban szóba került egy másik pályázó kizárása. Kérem, hogy erről nyilatkozzon részletesen. Mely cég melyik tendere volt ez? Válasz: Akkor azt kérted tőlem Miklós, hogy mint általános helyettes találjak arra okot, módot, hogy a Synergon egyedül maradjon és a másik cég lehetőség szerint kizárásra kerüljön. Kértem azt hiszem két napot, tekintettel arra, hogy operatívan én nem foglalkoztam a tenderezéssel és azt válaszoltam neked, hogy nem lehetséges a közreműködésem a közbeszerzésben, lényegében elutasítottam a kérésedet".

Ennek az állításnak tökéletesen az ellenkezőjét bizonyítja a BKV 2008. november 19-én közzétett közleménye, amelyből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy Hagyó Miklósnak az IT Outsourcing szerződés megkötésében sem lehetett semmilyen negatív vagy pozitív szerepe. Ez a közlemény arról számol be, hogy az igazgatóság döntött a szerződéskötésről egy olyan közbeszerzési pályázat eredményeként, amelyben 17 cég nyújtott be szándéknyilatkozatot és amelyben a Synergoné volt a legkedvezőbb ajánlat. A megkötendő 10 éves határozott idejű szerződés minden paraméterben előnyösebb, mint az előző megállapodás. A korábbihoz képest jelentős többletszolgáltatás és a szolgáltatási szintek magasabb minőségét foglalja magában, hosszabb - 30 nap helyett 60 nap – fizetési határidőt és alacsonyabb összegű bankgarancia mellett a szerződés a BKV-nak évi 300 milliós, összességében 10 év alatt 3 milliárdos megtakarítást hozott. 


8., A II. vádpont lényegét jelentő pénzátadás okára vonatkozóan a IV. rendű vádlott a különböző kihallgatások alkalmával, valamint a médiában való szereplései során szintén eltérően nyilatkozott:

Ezek során Balogh hol Hagyó kifejezett utasításáról beszél, hol puszta kérésről, melynek teljesítésére belső késztetést érzett Egyszer úgy jelöli meg a pénzátadás célját, mint ami Hagyó munkatársainak díjazását és egy csepeli idősotthon támogatását szolgálja, máskor pedig úgy, hogy Hagyó nem közölte vele azt, hogy mire kell ez a pénz. A Hír Tv-nek 2010. március 7-én adott interjúban azt nyilatkozza, hogy bár a célt Hagyó nem közölte vele, de azért megjegyzi, mintha pártfinanszírozásra ment volna ez az összeg. Egyes esetekben nevesítve van a pénz tagdíj megjelöléssel, a többi esetben ez a tagdíj megjelölés nem szerepel. Az összegben is eltérések figyelhetőek meg, hiszen a nyomozati jegyzőkönyvekben évi 15 millióról, összesen 30 millióról van szó, az interjúban azonban már 70 millióról. A Magyar Nemzetnek adott interjúban beszél erről a 70 millióról. Összegezve tehát mind az állítólagos pénzkérés, mind annak célja, vagyis a pénz további útja ellentmondásosan szerepel a jegyzőkönyvekben és az első gyanúsítotti kihallgatást követően adott interjúkban.

9., A IV. rendű vádlottnak a 30 millió forint forrására vonatkozó vallomásai is élesen ellentmondanak egymásnak:

Balogh Zsolt az egyes kihallgatások során különböző módon előadva és a körülményeket is különbözőképpen leírva, de a pénz eredetét minden esetben a Synergon ügyvezetőjének személyében, L. M.-ban jelöli meg.

Ezzel szemben a 2010. március 6. napi Magyar Nemzetben megjelent riport 4. oldalán ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely forrásból szedte össze az állítólagosan Hagyó Miklósnak eljuttatott, illetve átadott összeget már a következő választ adta: „A BKV-nál adták össze a Hagyóhoz közel álló vezetők. Már tudták, hogy én fogom kézbesíteni. A BKV körüli cégektől szerezték.” 


Tehát a IV. rendű vádlott erre vonatkozó vallomásai nincsenek egymással összhangban a tekintetben sem, hogy mikor és milyen körülmények között, milyen sorrendben, milyen helyszíneken, milyen tartalmú tárgyalások során vállalta el L.M. azt, hogy átadja Hagyó Miklósnak a pénzt. 


Van ugyanis Balogh Zsoltnak egy olyan vallomása, amely szerint a kávéházi beszélgetésük után a második találkozójukon, 2008. június végén, július elején L. nemcsak felajánlotta neki szerződéskötési jutalékként a 30 milliót, hanem akkor és ott, vonakodás nélkül meg is állapodtak abban, hogy a Synergon ügyvezetője Balogh küldeményeként 15 milliót átad Hagyónak. 


A IV. r. vádlott 2010. augusztus 23-án tett vallomása ettől eltérően már azt tartalmazza, hogy az első, a IV. r. vádlott irodájában lezajlott találkozón felveti L., hogy jutalékot adna Balogh Zsoltnak, aki e vallomás szerint kitér a válasz elől. Majd egy heti gondolkodás után, a második, kávéházi beszélgetésükön mondja azt, hogy a pénzt Hagyó Miklósnak kell eljuttatnia, L. hezitál, Balogh rábeszélésére áll rá a dologra. 


 Ha a konkrét események napjait, szerződéskötés dátumait és egyéb események napjait egybevetjük Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomásaival, nyilvánvalóvá válik, hogy ezek teljes mértékben kizárják egymást, tehát a IV. rendű vádlott által leírt események nem is történhettek meg:


Egybevetve a IV. r. vádlott vallomásait az igazolható tényekkel, a szerződés aláírásának időpontjával, a Szent István vándorlás kezdő és végidőpontjával, Hagyó elutazásával, a fürdőzés idejével a következő időrendi sorrend állapítható meg: A kezdő időpont június 30., egy hétfői nap. Balogh Zsolt és L. M. első találkozójának időpontja a szerződéskötést követően 2008. június 30-ával kezdődő és július 4. napjával záródó munkahét valamelyik napja lehetett. A vallomása szerint ezen a héten még nem fogadta el a felajánlott üzletszerzési jutalékot. Ezután majdnem egy hétig gondolkodott, majd megkérte a titkárnőjét, hogy beszéljen meg L. M. egy újabb találkozót. Balogh Zsolt és L M második találkozójának időpontja, a felajánlás elfogadása és L. M. rábeszélése a pénz átadására, amire az ezt követő héten, azaz 2008. július 7. napjától kezdődő héten kerülhetett sor, amelynek a munkanapja július 11-e péntek volt, az volt annak a hétnek a következő napja. L. O. felhívására, amely Balogh Zsolt vallomása szerint az előbb említett időtartam lejárta után történt július 10-én, vagy ezután kerülhetett csak sor. Hagyó Miklós 2008. július 10-én indult el a túrára, vonaton utazott le Szombathelyre, onnan Velembe busszal, ahonnan a túra kezdetét vette másnap, július 11-én. Ezen a napon, vagyis július 10-én Hagyó túratársai közül 3-an vele tartottak, köztük L. O.. Hagyó találkozása Balogh Zsolttal és a IV. r. vádlott állítása szerint lezajló hévízi közjáték ideje 2008. július 17. Mindezekből világosan kiderül, hogy a nyomozati vallomásban foglalt időrendet alapul véve, a 2008. június 30. napi szerződéskötés dátumával, mint kezdő időponttal számolva tényszerűen kizárt, hogy az állítólagos 15 millió forintot bárki, így akár L. M., akár az ő nevében más 2008. július 10. napjáig, vagyis addig, amíg Hagyó Budapesten tartózkodott, a részére átadja.


Nyolc ilyen jelentés készült, és mind a nyolc rendőri jelentés esetében lényeges, hogy a vizsgált időszak 2007. január 1-től 2010. február 1-ig terjed. Ezen jelentésekből egyértelműen kiderül, hogy 2007-ben nem történt pénzügyi mozgás a Synergon és a BKV között, 2008-ban egyetlenegy ilyen pénzügyi mozgás történt, amely a Hagyó által hivatkozott április 1-ei jelentésben is szerepel. 



Az április 1-én kelt rendőri jelentés szerint a Synergon és a BKV között 2007. január 1. és 2010. február 1. között a következő banki átutalások zajlottak: Utalás a BKV részéről 2008. szeptember 12. napján, tehát 117.504.000 Ft számítástechnikai szolgáltatás, a második utalás 2009. február 3. napján 237.418.056 Ft számítástechnikai szolgáltatás, amely összegek teljes egészében megfelelnek a szerződésben rögzített és előzőekben ismertetett összegekkel. A jelentés nem csak azt tartalmazza, hogy mikor utalt a BKV a Synergonnak, hanem arra is kitér, hogy mi lett a beérkezett összegek további sorsa. Vagyis részletesen felsorolja annak további mozgását, ebben pedig sem a 15 milliós tétel, sem pedig Balogh Zsolt, mint kedvezményezett neve nem szerepel.


Tehát az előbbieket összegezve megállapítható, hogy Balogh Zsolt előbb említett vallomása alapján a Hagyó által követelt 15 millió forintot a Synergon igazgatója csak akkor tudta kifizetni Baloghnak, amikor a BKV már teljesítette a BKV és a Synergon közötti szerződés megkötésére 2008. június 30-án került sor, amelyben az állt, hogy a BKV 60 napos fizetési határidővel vállalja a fizetési kötelezettség teljesítését az első részletre vonatkozóan. A volt BKV-vezérigazgató nyomozati vallomása szerint az első 15 millió forint átvételének visszaigazolására a Szent István-vándorlás egyik napján, a hévízi tóban került sor. Ellentmondás fedezhető fel abban, hogy a túra 2008. július 17-én érte el a hévízi tavat, viszont a BKV által a Synergon felé teljesített bármilyen utalásra a rendőri jelentés szerint először csak 2008. szeptember 12-én került sor, tehát két hónappal később, mint az állítólagos pénzátadás-visszaigazolás. 


15., A IV. rendű vádlottnak az állítólagos első pénzátadásról szóló vallomásaiban is számos ellentmondás fedezhető fel:


Az első vallomásban nem esik szó az átadás visszaigazolásának idejéről és körülményeiről. Mindössze annyi olvasható a jegyzőkönyvben, hogy arra személyes találkozó alkalmával került sor.


A következő vallomásban már az szerepel, hogy a Hévízi tóban úszás közben Hagyó vállveregetéssel nyugtázta, hogy megkapta a pénzt. 


Mindezek mellett valamennyi imént felsorolt kijelentést megkérdőjelezik a szintén 2010. augusztus 23-án tett vallomáskor készült jegyzőkönyvben szereplő kijelentések. Ezek arról szólnak, hogy 2009. tavaszán, amikor már nem volt megbízott vezérigazgató a IV.r. vádlott, találkozott L. M.-el, aki állítása szerint arról tájékoztatta őt, hogy az első összeget nem ő továbbította Hagyónak, hanem harmadik személy útján jutott el hozzá: „Én ezen hitetlenkedtem és nem értettem, hogy miért bízhatta a pénzt másra. L. bizonygatta, hogy megbízható úton juttatta el a pénzt. Én attól tartottam, hogy több közvetítőn keresztül nem jut el a pénz Hagyóhoz és akkor én még nagyobb bajba fogok kerülni.” 


Ez a vallomásrész tartalmában minden ésszerűséget nélkülöz, ezért ez önmagában is kétséget támaszt a vallomás hitelességével szemben, hiszen a IV. r. vádlott által állított L. M.-el folytatott beszélgetésre közel egy évvel azután került sor, hogy Hagyó Miklós a pénz átvételét állítólagosan a Hévízi tóban nyugtázta. 


Arra sincs ésszerű magyarázat, miért szerepel a IV. rendű vádlott vallomásában az, hogy úgy érezte, 2009-ben is ki kell fizetnie a kérdéses összeget. Erre nem szolgálhatott megfelelő magyarázattal a logikátlanságot tükröző vallomása, mely szerint: „Kérdésre elmondom, a megbízásom 30 napra szólt, de Hagyó azt mondta, hogy ezt meg fogják hosszabbítani. Én ezen megbeszélést követően azt szerettem volna, hogy 30 nap után más legyen a vezérigazgató, hogy ne kelljen összeszednem és átadnom neki ezt a pénzt, de később 2009-ben, amikor már nem én voltam a vezérigazgató, akkor is ki kellett fizetnem neki ezt a pénzt, mert utalt rá, hogy a C.C. Soft szerződésének elengedése miatt ellehetetlenítenek. Itt a C.C. Soft szerződésének elengedéséről beszél egyébként, nem a teljesítési igazolásról. 


Az ellentmondásokat mutatja be a 2010. szeptember 14. napi szembesítésről készült jegyzőkönyv is, melyben a következők olvashatók: „ Nyomozó kérdésére: Miért nem tagadta meg Balogh Zsolt a 2009-es összeg átadását, hiszen ekkor már nem volt a BKV megbízott vezérigazgatój? Válasz: Azért nem tagadtam meg ennek a pénznek az átadását, mert ahogy korábban elmondtam, folyamatosan tartottam tőle és azt gondoltam, hogy az új vezérigazgató, Kocsis István vezérigazgatósága alatt nem lehet majd könnyen zsarolni a szentendrei utastájékoztatással engem. Az, hogy napfényre kerül ez a dolog és hogy az Igazgatóság vagy a FB elé kerül Szentendre, ezt 2009-ben is meglebegtetted előttem. 2009-ben nekem ugyanúgy teljesítenem kellett.”  


Ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát erősen kétségbe vonják a következő tények: Cáfolhatatlan okirati bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy Takács Péter a szentendrei utastájékoztató rendszerrel kapcsolatos állapotokról 2008. szeptember 19. napján e-mailt küldött ...-nak, N. G.-nak és T. P.-nek és egyúttal másolatban Balogh Zsolt mellett Futó Sándornak, aki az Igazgatóság elnökének volt a koordinációs főtanácsadója. A jegyzőkönyv szerinti fenyegetés, illetve az attól való félelem tehát, hogy egy évvel később, 2009-ben a szentendrei utastájékoztatóval összefüggésben bármi az Igazgatóság elé kerülhet, nem tűnik valósághűnek. Nem lehet ugyanis félelmet keltő, ezért senkit sem indíthat súlyos bűncselekmény elkövetésére olyan tény nyilvánosságra hozatalának a kilátásba helyezése, amely tény mindazon személyek előtt ismert, akik a tényfeltárás esetén megfelelő felhatalmazással rendelkeztek. Így a bejárási jegyzőkönyvek tanúsága szerint már 2008. őszén több, mint közel 3 tucat különböző osztályokon dolgozó BKV-s alkalmazott, és szinte a BKV  teljes felső vezetése tudott erről. Az iratokból kiderül, a jogi ügyosztály igazgatója 3 alkalommal foglalkozott 2008-ban evvel az üggyel, de rajta kívül még 4-en tudtak a jogi igazgatóságról erről 2008-ban. F. S. pedig, akinek az irodája közvetlenül az Igazgatóság elnöke tudott erről már 2008-ban tudott erről. Akkor hogyan lehetett volna a legkisebb félelmet is ébreszteni azzal, hogy az Igazgatóság tudomást szerez erről 2009-ben?


18., A második 15 millió forint állítólagos átadásának következményeit illetően a nyomozati jegyzőkönyvek szintén számos ellentmondást tartalmaznak: A 2010. február 24-i vallomás szerint L. a IV. r. vádlottal egy kávézóban találkozott, ahol megmutatta neki a fehér reklámszatyorban a Nokiás dobozban lévő pénzt. Ezután a városháza parkolójában Balogh Zsolt átvette L.-től a szatyrot, amelyet Hagyó Miklósnak L. O. szobájában adott át. A szatyrot állítása szerint Hagyó átvette, de nem nézett bele. 


A 2010. március 16-ai vallomásában viszont már nincs szó arról, hogy a kávézóban L. M. megmutatta volna a dobozban lévő pénzt. Arról a korábban nem említett tényről viszont igen, hogy mindketten autóval mentek a városháza parkolójába, ahol megálltak egymás mellett és Balogh anélkül, hogy beszállna L. autójába az anyósülésről kivette az ott elhelyezett pénzt, melyet L. szobájában átadott Hagyónak. A szatyorba állítólag Hagyó belenézett, magához húzta, de a dobozt nem nyitotta ki. 


A 2010. augusztus 23-ai vallomás szerint L. nem mutatta ugyan meg a pénzt, de részletesen elmondta, hogy mennyi van beletéve a dobozba. A szatyrot Balogh nem kiveszi L. autójából, hanem előbb beszáll L. mellé és átveszi, továbbá ellentétben a korábbi vallomásokkal, mindez nem a városháza parkolójában, hanem az utcán történik. Miután Balogh L. autójából átül a szolgálati autójába, mind a két gépkocsi elindul, L. pedig autójával egészen a Madách térig követi Baloghnak a városházára igyekvő autóját. Új elemként merül fel, hogy a Józsi keresztnevű szolgálati gépkocsivezető mindennek az eseménysornak a tanúja, amint ahogy sorrendben a 10. vallomásában az is vadonatúj elem, hogy Hagyó nemcsak magához húzta a szatyrot, hanem fel is nyitotta a benne lévő doboz tetejét és bele is nézett. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése